| Téma: Felelősségrevonás |
|
| mamácska |
|
Annak ellenére, hogy korábbi Milla Egyesület tagjai szerint Juhász Péter kapzsisága és a mozgalom gazdálkodásában fellelhető fekete pénzek játszottak főszerepet abban, hogy atomjaira hullott az egykor szép reményű szervezet, mostantól az Együtt társelnöke és belvárosi képviselője őrködhet a korrupcióval szemben életre hívott Igazmondó Alapítvány forrásai felett. A PestiSrácok.hu megtudta, Juhász Péter és Simon Mihály jogvédő kapta meg az alapítvány kasszakulcsát. Majtényi László, az alapítvány alapítója ugyanakkor mindezek ellenére sem tart attól, hogy a Milla sorsára juthat az új szervezet. Közben kiderült, a Fővárosi Főügyészség elrendelte a korábban Juhász Péter közreműködésével működő Milla Egyesület törvényességi vizsgálatát, így ügyészségi górcső alá kerülnek a Milla fekete pénzei.
www.pestisracok.hu |
|
| mamácska |
|
A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) Vagyon-visszaszerzési Hivatal – cégbíróságon is iktatott – dokumentumaiból kiderül: eddig 31 olyan magyarországi vállalkozás akadt, amelyben a hatóságok elkobozható Tarsoly- vagy Quaestor-üzletrészt azonosítottak. A Heti Válasz birtokában lévő listán a Quaestor „márkát” a nevükben hordozó társaságok (Invest Kft., Pénzügyi Tanácsadó Zrt., Értékpapír-kereskedelmi Zrt., Befektetési Alapkezelő Zrt., Financial Hrurira Kft., Bank Zrt.) mellett a pénzügyi szektoron túl tevékenykedő cégek is szerepelnek. Így például a moszkvai vízumkereskedésben érdekelt Visaworld-Center Kft., a Lágymányosi hídtól délre lévő ingatlanfejlesztési területet kezelő DunaCity Budapest Kft., a Gát György filmrendező-producerrel és Wolf László OTP-vezérhelyettessel közös Corv-Invest Kft., a Kenese Golf Project Kft., a női biztonsági őröket kiközvetítő Trust Angels Kft., a gyógygombás immunvédelmi termékeket kínáló Dr. Fachet Egészségügyi Kft., a mátrai Lifestyle-szállót üzemeltető Bérc Hotel Kft., valamint a Győri ETO FC Labdarúgó Kft. és az ETO Park Kft.
A 444 az imént élesített egy cikket, pardon: összeesküvés-elméletet, mely szerint a Fidesz jóvoltából Tarsolyék a Quaestor Bankot használhatják fel vagyonmentésre. Ezzel szemben a valóság az, hogy az NNI március 26-án zár alá vette a Quaestor Bank 100 százalékát. A rendőrségi határozatokból az is kiolvasható, hogy az NNI Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztályán a nyomozást a Btk. 373. § (1) bekezdésébe ütköző és a (6) bekezdés a) pontja szerint minősülő különösen jelentős kárt okozó csalás miatt folytatják, melynek büntetési tétele öttől tíz évig terjedő szabadságvesztés.
www.valasz.hu |
|
| mpd |
|
Vajon ki dobhatta föl az OLAF-nál a Lajost.....? találjuk ki!
Nagyobb baj, hogy az M4-re se fognak pénzt adni ugyanezért. Pedig Simicska még javában fideszes volt, amikor a lapokat osztották. És nem voltak skrupulusok, 4 milliárdra jött ki kilométere. |
|
| mamácska |
|
Az Európai Csalás Elleni Hivatal vizsgálja a Közgép és a Strabag részvételével megvalósult nagyberuházásokat.
A Miniszterelnökség összeállította azoknak a Simicska Lajos cége részvételével megvalósuló nagyberuházásoknak a listáját, amelyek ügyében az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálódik. A tét mintegy 162 milliárd forint.
Úgy tudni, a kellemetlen listát rövid időn belül nyilvánosságra is hozzák, és hamarosan egyéb bejelentések is várhatók. Az együttesen 162 milliárd forint összköltséggel megvalósuló, kifogásolt projektek listáján szerepel az M0-s autópálya M6-os és 51-es főút közti szakaszának bővítése. A két új Duna-híd és 12 kilométer hosszon új, négy sáv szélességű félautópálya megépítését az M0 Déli Ág Konzorcium végezte 34,87 milliárd forintért. A 2013-ban átadott sztráda munkáin a Közgéppel együtt dolgozott az A-HÍD, a Strabag, a Magyar Aszfalt és a Colas.
Szintén az OLAF listájára került a Szajol-Püspökladány vasútvonal átépítése. A beruházás mindkét szakaszára a Közgép szerződött le. Az első szakaszt az SZ-K 2011 Konzorcium 49,6 milliárd, a másodikat a K-P 2011 Konzorcium 49,9 milliárd forintért vállalta. És vizsgálódik az OLAF a Záhony térségi vasúti nagyberuházások ügyében is. A 2008-ban és 2012-ben kötött szerződések alapján a Közgép Eurokapu 21 konzorciuma a projekt első fázisát 4,36 milliárd forintért végezte. A másodikat ugyancsak Simicska Lajos cége vitte végig, az Eurokapu 2011 konzorcium 13,9 milliárd forintot számlázhatott.
A kifogásolt beruházások közül a kisebbek közé tartozik a Székesfehérvár és térsége szennyvízcsatorna hálózatának bővítése. A mintegy 7,8 milliárd forintos fejlesztést a Közgép a Szabadics Közmű és Mélyépítő Zrt.-vel közösen végezte. De az OLAF vizsgálódik még egy, a Közgép által Sopronban lebonyolított 82 millió forintos építkezés ügyében is. És a Miniszterelnökség listáján szerepel a Közgép egy szolnoki szerződése is, amelynek alapján a társaság Kmd-2007 Konzorciuma 1,14 milliárd forintért dolgozott.
Egyelőre nem lehet tudni, mire jut vizsgálataival az OLAF. Mindenesetre szakértők szerint hazánk korrupciós megítélését is érintheti, ha a csalás elleni hivatal elmarasztaló határozatokkal zárja eljárásait. Ha ugyanis a Közgép és konzorciumainak teljes, hozzávetőleg 162 milliárdos szerződéscsomagja elbukik a megmérettetésen, a visszaéléssel érintett magyarországi uniós beruházások értéke már meghaladja majd a közösségi támogatások két százalékát.
www.nol.hu |
|
| mpd |
|
|
Na, egyék meg egymást. |
|
| mamácska |
|
Külföldre menekült az Ulpius vezetője a hatóságok elől
Sajtóinformációk szerint magánnyomozók keresik az csődbe ment Ulpius tulajdonosát. Kepets András március közepe óta elérhetetlen. A Blikk úgy értesült több tízmilliós magántartozást is felhalmozott, és emiatt magánnyomozók és behajtók is keresik. A lap olyan pletykákról is ír, amely szerint a volt cégvezető eladta minden magyarországi ingatlanját és ingóságát, s külföldön próbálja kibekkelni a krízist
. A cikkből az is kiderül , hogy a kiadó nyomda, a bankok és ügynökségek felé is tartozik, de az egyik sztárszerzőjének Frei Tamásnak is százmillió forintja ragadt bent a csődvédelmet kérő Ulpiusnál.
www.hunhir.info
|
|
| mamácska |
|
Megkezdődött a vagyonvisszaszerzés, gépkocsikat, üzletrészeket, készpénzt, ingatlanokat foglaltak le
MH/MTI – 2015.03.30. 21:33
A vagyonvisszaszerzési eljárásban a győri ETO Parkot és a stadiont is lefoglalta a nyomozó hatóság - mondta a fővárosi főügyész az M1 aktuális csatornának hétfő este.
Ibolya Tibor emlékezetett rá: március 11-én rendelték el a nyomozást, aznap négy helyen tartottak házkutatást, amelynek eredményeként lefoglaltak körülbelül tízezer oldalnyi nyomtatott szöveget és körülbelül 800 gigabyte-nyi elektronikus adatot. Ennek az "óriási mennyiségű" adatnak az áttekintéséhez idő kellett - hangsúlyozta a főügyész.
Arra a kérdésre, hogy ennyi idő, két hét elég lehetett-e a vagyon kimenekítésére offshore cégeken keresztül, azt válaszolta: "objektíven nem volt olyan helyzetben" Tarsoly Csaba, hogy vagyont tudjon kimenekíteni.
A főügyész elmondta: a vagyonvisszaszerzési eljárás tart, ennek részeként hétfőn a győri ETO Parkot és a stadiont is lefoglalta a nyomozó hatóság biztosítási intézkedésként. A gyanúsítás után már megkezdődött a vagyonvisszaszerzés, gépkocsikat, üzletrészeket, készpénzt, ingatlanokat foglaltak le - tette hozzá.
Tarsoly Csaba és két társa ügyében a főügyész a gyanúsítás részleteit nem árulta el, annyit közölt, hogy "a cselekmény minősítése csalás".
Mint mondta, ez egy nehezen bizonyítható bűncselekmény, ezért minden olyan nyomozati cselekményt el kellett végeztetniük, amely megalapozottá teszi a gyanút. A Magyar Nemzeti Bank feljelentése csak arról szól - folytatta -, hogy a Quaestornál bűncselekmények történtek, de ekkor még nem volt egyértelmű, hogy milyen bűncselekmények. Mivel kár keletkezett, ezért a csalás gyanúját próbálták megalapozott gyanú szintjére hozni.
Ibolya Tibor ezzel kapcsolatban kijelentette: nem akar olyan országban élni, ahol egy feljelentés után egy nappal bárkit le lehet tartóztatni.
Amikor a büntetett előéletű Orgován Béla nevére írta a céget, Tarsoly Csabával szemben a megalapozott gyanú "kijegecesedett" - mondta a főügyész. Ez jó volt az ügyészségnek - tette hozzá.
Kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a Buda-Cash-ügyben sem intézkedtek gyorsabban a nyomozók, talán egy vagy két nappal hamarabb állították elő a gyanúsítottakat - mondta. Ez mindkét ügyben két hét alatt történt meg, amit nemzetközi összehasonlításban is gyorsnak nevezett.
- See more at: http://magyarhirlap.hu/cikk/21205/Lefoglaltak_az_ETO_Parkot_es_a_stadiont_a_Q ... |
|
| mamácska |
|
Hivatali visszaélés, hűtlen és hanyag kezelés, sikkasztás is szerepel abban a feljelentésben, amit a napokban postáz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a rendőrségnek az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) gazdálkodásával összefüggésben – értesült a Magyar Nemzet.
A lap arról ír, hogy egy feljelentés nyomán a Nemzeti Nyomozó Irodának kell eljárnia. Korábban az Index írt arról, hogy az önkormányzat 2013-ban indult Híd a munka világába program forrásait nem a céloknak megfelelően használták fel, a listán például autóbérlés és ingatlanvásárlás is szerepel irreális áron. Az ügyben az Emberi Erőforrások Minisztériuma is vizsgálódott, de ennek eredményéről a lapnak nem adtak tájékoztatást.
www.hirtv.hu |
|
| mamácska |
|
Aktuális helyzetjelentést adott a Fővárosi Főügyészség arról, hogy állnak a brókerbotránnyal kapcsolatos nyomozásokkal. Eszerint a Buda-Cahsnél 68 milliárd forint értékben foglaltak le vagyontárgyakat, ez az ügyészség szerint hatmilliárddal több, mint a kárérték. A Quaestornál is megkezdte a vagyontárgyak lefoglalását a hatóság.
A Fővárosi Főügyészség fokozott felügyelete mellett a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda által a Buda-Cash és Quaestor ügyekben folytatott nyomozásokban sikerült sikerült a gyanúsításokat közölni és a szükséges kényszerintézkedéseket megtenni – írta pénteki közleményében az ügyészség.
A Buda-Cash ügyben a nyomozó hatóság „sikeres vagyonbiztosítási intézkedéseket tett”. Ez azt jelenti, hogy mintegy 68 milliárd forint értékű vagyont foglaltak le ingatlanok, üzletrészek, bankszámlák, ingóságok és készpénz formájában. Az ügyészség szerint az eddig feltárt összesített kárérték mintegy 62 milliárd forint.
|
|
| mamácska |
|
Nem várható, hogy a Magyar Fejlesztési Bank követelése megtérüljön – jelentette ki Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az egykori Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) tartozásával kapcsolatban.
A tárcavezető a jobbikos Szilágyi Györgynek adott írásbeli válaszában azt közölte, eddig a liberális párt 14 ingatlanát értékesítették összesen 211 millió forintért a végrehajtási eljárás során, ezt az összeget az SZDSZ által felhalmozott több száz millió forint tartozás késedelmi kamataira fordították. Mint írta, további 12 ingatlan vár eladásra, amelyek becsült értéke 329 millió forint.
Ugyanakkor a párt kamatokkal terhelt tartozása meghaladja az 530 millió forintot, így a fennmaradó ingatlanok vélhetően nem fedezik a párt tartozásait – derült ki Lázár János válaszából. A szabad demokraták más parlamenti pártokhoz hasonlóan 2008-ban vettek fel hitelt a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB). Állami kezességvállalással csaknem 415 millió forintot folyósított az MFB a vásárlásokra, ám a párt szinte egyáltalán nem törlesztette a kölcsönt. Ez azért különös, mert még az MDF romjain létrejött JESZ is fizette hitelét. Az MFB 2010 végén mondta fel a nem fizető párt hitelszerződését, s 26 ingatlant vontak végrehajtás alá. Fény derült arra is, hogy a liberálisok az alapvető ingatlanvásárlási szabályokat sem tartották be, ezért az állam nem érvényesíti kezességvállalását. A párt ráadásul annak ellenére vásárolta meg hitelre az ingatlanokat, hogy a 2008-as közvélemény-kutatások egyértelműen előre jelezték, az SZDSZ nem jut be a parlamentbe.
A Magyar Nemzet 2013 végén számolt be a párt által felhalmozott tartozásokról. Akkor több egykori SZDSZ-vezetőt s a párt meghatározó alakjait is megkerestük a rendezetlen számlákról érdeklődve, azonban kiderült, a politikusokat hidegen hagyja, hogy vélhetően az adófizetők fizetik majd meg tartozásaikat. Kuncze Gábor egykori pártelnök ócska műbalhénak tekintette a párt által felhalmozott több száz millió forintos adósságot, s közölte, szerinte a jobboldal találta ki a történetet. Az ingatlanvásárlásokat főként Kóka János, kisebb részben pedig Fodor Gábor hagyta jóvá. Kóka lapunknak azt mondta, nagyon kevés emléke van a hitelfelvétel részleteiről, nem tud válaszolni, de megígérte, hogy amint információi lesznek, keresni fog minket, ám ez azóta sem történt meg. Fodor Gábor, aki a Magyar Liberális Párt elnökeként jelenleg is parlamenti képviselő, úgy nyilatkozott, hogy a szóban forgó ingatlanok megvannak, biztosítják a hitel fedezetét, tehát nem történt károkozás.
Az ügyben tavaly februárban különösen nagy kárt okozó csalás gyanúja miatt nyomozást rendelt el a IX. kerületi ügyészség. A Fővárosi Főügyészség tegnapi tájékoztatása szerint azonban a rendőrség a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette, ugyanakkor a nyomozó hatóság határozatának felülvizsgálata folyamatban van. A pártnak egyébként az állami hitel mellett a fővárosban és több vidéki településen is komoly díjtartozásai gyűltek össze, a párt nem fizetett a politikai hirdetésekért sem, de magáncégeknek is tartozik.
Magyar Nemzet |
|
|
| mamácska |
|
Az ítélethirdetéshez közeledik az egykori mdf-elnök megismételt büntetőpere
Baranya Róbert – 2015.03.18. 19:32
Lezárta a bizonyítási eljárást Dávid Ibolya volt MDF-elnöknek és Herényi Károly egykori frakcióvezetőnek megismételt büntetőperében az első fokon eljáró Pesti Központi Kerületi Bíróság. Dávidékat az úgynevezett Ud-ügyhöz kapcsolódóan kényszerítéssel vádolja az ügyészség.
A vádirat szerint az MDF egykori vezetői ismeretlen helyről származó, lehallgatott telefonbeszélgetések nyilvánosságra hozatalával kényszerítették 2008 őszén párttársukat, Almássy Kornélt, hogy lépjen vissza a pártelnöki tisztségért folyó versenytől.
A bíróság szerdán még tanúkat hallgatott meg, köztük Csapody Miklós volt országgyűlési képviselőt, aki elmondta, hogy Almássy egy elnökségi ülésen másfél-kétmilliárd forint támogatást helyezett kilátásba arra az esetre, ha változás történik a pártvezetésben. Csapody úgy emlékezett, hogy többször is kérdezték Almássyt arról, ki biztosítaná ezt az összeget, de ő nem fedte fel a titokzatos befektető kilétét. A volt MDF-képviselő ugyanakkor arról számolt be, hogy Dávid Ibolya már az ügy kipattanása előtt megpróbálta rábírni Almássyt, álljon el a jelöltségtől, és fél évre vonuljon vissza az aktív politizálástól.
A szerdai tárgyaláson egy, a védelem indítványára beidézett másik tanú kellemetlen helyzetbe hozta Dávid Ibolyát. A nő azóta elhunyt élettársa állítólag közvetíteni próbált az MDF-elnök és Almássy között, és ennek részleteiről Dávid állítása szerint nemrég be is számolt neki egy találkozón. Csakhogy a tanú a tárgyaláson semmi érdemlegeset nem mondott, bár a találkozót elismerte, közölte, hogy részletekre, konkrétumokra nem emlékszik. A megismételt első fokú eljárás a perbeszédekkel folytatódik majd.
- See more at: http://magyarhirlap.hu/cikk/20193/Nem_segitett_David_Ibolya_tanuja#sthash.qAw ... |
|
| mpd |
|
Óriási gyönyörűség nekemilyesmit olvasni: "majd ha eljön az ideje"! Tállai lenyúlta a dumámat!!
 |
|
| mpd |
|
Kösz a linket, lám ilyen gyöngyszemre akadtam:
A jobbikos Apáti István arra emlékezteti a kormányt: a Jobbik már korábban kezdeményezte, hogy az alapvető élelmiszerek áfáját 5%-ra csökkentsék, ám a fideszes többség ezt leszavazta. Ha a Fidesz ellenzékben többször is felvetette ugyanezt az ÁFA-csökkentést, akkor kormányon miért nem tartja ezt fontosnak?
Tállai András szerint Európa legmagasabb forgalmi adója azért van rendben, mert
rezsicsökkentés
devizahitelesek megsegítése
amúgy is csökkennek az árak
Apáti István szerint így sincs rendben. Emlékeztet: Szijjártó Péter ellenzékben szinte szóról szóra ugyanezt a javaslatot nyújtotta be 2009 márciusában. Ha hat évvel ezelőtt kivitelezhetőnek tartották, akkor most miért nem? - kérdezi a politikus.
Tállai szerint nincs okunk panaszra, mert "karácsony előtt soha ilyen sokat nem vásároltak az emberek", az áfát meg csökkenteni fogják, de majd csak akkor, ha "eljön az ideje".
|
|
| mpd |
|
|
Na ezt most hogyan lehet az ellenzék nyakába varrni? |
|
| mamácska |
|
HAMISAN TANÚZOTT 2006-RÓL, MÉGIS RENDŐRI VEZETŐ MARADT
Továbbra is dübörög a felelősök elszámoltatása: hiába ítélték el jogerősen hamis tanúzásért Bácsik Sándor rendőr őrnagyot, ám a férfi így is a rendőrség állományában maradt, sőt, ő vezeti a sajókazai rendőrörsöt - írja a Magyar Nemzet.
2006. október 23-án Bácsik és beosztottjai hajtották végre azt a tömegoszlatást, mely során többeket is bántalmaztak, többek közt Papp Lajos szívsebészt. Az oszlatásról 2012-ben a Kúria kimondta, hogy törvénytelen volt.
Bácsik a bíróságon azt állította, hogy a tömeg rángatta a kordont. A rendőrség tagadta, hogy felvételt készítettek volna az esetről, ám a kormányváltás után mégis előkerült egy, melyből kiderült, hogy Bácsik hazudott.
A rendőrt elítélték, 111 ezer forintos pénzbírsággal sújtották. A Magyar Nemzet megkeresésére a rendőrségnél közölték: semmi sem kötelezi őket arra, hogy megszüntessék Bácsik jogviszonyát, így továbbra is rendőri vezetőként dolgozhat.
www.alfahir.hu |
|
| mamácska |
|
Dopeman a Twitteren közölte, hogy hivatalosan is megkapta az értesítést, miszerint gyanúsítottból vádlottá vált, amiért a 2013 szeptemberi tüntetésen rugdosta a miniszterelnökről mintázott szobor fejét.
“A mai napon hivatalosan is előléptem gyanúsítottból vádlottá. Enyém a megtiszteltetés! – feeling special” – írta Dopeman a Twitteren.
Dopeman a Magyar Szolidaritás Mozgalom kormányellenes tüntetésének házigazdája volt, aki egyebek mellett szemétládának és pofátlannak nevezte Orbán Viktor miniszterelnököt – idézte fel a Blikk.
Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője a köztévének azt mondta, a kerületi ügyészség az ügyben nyilvános rendezvényen elkövetett garázdaság bűntette miatt nyújtott be vádiratot. A nemzeti jelkép megsértésének vétsége miatt indult nyomozást az ügyészség már korábban megszüntette – tette hozzá.
Forrás: hvg.hu |
|
| mamácska |
|
GYURCSÁNY GERGÉNYI LEAD
Tanúként hallgatta meg tegnap a Fővárosi Törvényszék Gyurcsány Ferenc volt kormányfőt a 2006 őszi események kapcsán indult büntetőperben. A bukott miniszterelnök a tárgyalás előtt kedélyesen üdvözölte a vádlottakat, így Bene László volt országos és Gergényi Péter egykori budapesti rendőr-főkapitányt, majd a bíróság előtt elmondta, hogy a szeptember 18-án délután érkezett haza külföldről. Miután tájékozódott az eseményekről, felhívta Szabadfi Árpád, akkori országos rendőrfőkapitány-helyettest. „Azt a kérést, ha úgy tetszik utasítást adtam a tábornok úrnak, hogy minden törvényes eszközzel védjék meg a közrendet és középületeket, így az MTV székházát” – mondta Gyurcsány.
A volt kormányfő hajnalban ismét beszélt Szabadfival, aki közölte vele, hogy az épületet nem sikerült megvédeni. Ennek okairól a kormányfő saját bevallása szerint nem érdeklődött a tábornoktól, ahogy Petrétei József igazságügyi és rendészeti minisztertől sem. Az okok feltárása miatt hozták létre a Gönczöl-bizottságot – fűzte hozzá Gyurcsány, aki szerint független volt a testület.
Kiss Károly hadbíró többször is megkérdezte, hogy konkrétan milyen utasításokat adott a rendőri vezetőknek, de Gyurcsány minden esetben ugyanazt válaszolta. A korábbi miniszterelnök a bíróság előtt azt vallotta, hogy nem volt előzetes információjuk a rendzavarásról és ilyenről a titkosszolgálatok vezetői szeptember 19-én sem tudtak beszámolni. A bíró ezen ponton szembesítette egy bizottsági jegyzőkönyvvel, amelyből kiderült, hogy a szolgálatok tudták: egyesek jogellenes tevékenységre készülnek. Szilvásy György erről nem számolt be nekem – reflektált Gyurcsány, aki a volt titokminiszterrel tartotta a kapcsolatot Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter helyett.
A bíró azt a kérdést is többször felvetette Gyurcsánynak, hogy miért nem kezdeményeztek felelősségrevonásokat, miután nyilvánvalóvá váltak a rendőri mulasztások. A bukott kormányfő erre azt válaszolta, hogy meggyőződése szerint a kormány nem kezdeményezhet büntetőeljárásokat, de a jelentésekből azt a következtetést vonta le, hogy erre nem is lett volna szükség. Ezzel együtt kijelentette, hogy álláspontja szerint a megvádolt rendőri vezetők ártatlanok.
A volt kormányfő a bíróság többszöri felszólítására sem válaszolt arra a kérdésre, parancsmegtagadásnak tartja-e, hogy a rendőrök az utasítás ellenére feladták az MTV székházát. Gyurcsány azt vallotta: 2006 október 23- előtt tájékoztatták a Fideszt, hogy biztonsági kockázatai vannak az Astóriánál szervezett megemlékezésnek, de ezt a párt nem vette figyelembe. A bíró ennek kapcsán egy másik bizottsági jegyzőkönyvvel szembesítette, amelyből kiderült, hogy ez nem igaz. „Akkor téves tájékoztatást kaptam vagy félreértelmeztem azt” – mondta erre Gyurcsány. Az ügyész kérdésére nem válaszolt érdemben arra a kérdésre, hogy miért nem fogadta el Petrétei József lemondását a tv-ostrom után.
Gyurcsány a tárgyalás szünetében majd a bíróság előtt is olyan állambiztonsági iratokat emlegetett, amelyek szerinte bizonyítják, hogy két, jelenlegi kormánypárti politikus aktívan részt vett a szeptemberi események előidézésében. Erről nem árult el többet, csak annyit, hogy az iratoknak az Alkotmányvédelmi Hivatalnál kell lenniük.
- See more at: http://magyarhirlap.hu/cikk/19438/Gergenyieket_mentegette_Gyurcsany#sthash.g4 ... |
|
| mamácska |
|
A vádlottak a terhükre rótt cselekményeket nem követték el - mondta Gyurcsány Ferenc parlamenti képviselő, a DK elnöke, volt miniszterelnök tanúként a 2006. őszi események kapcsán megvádolt egykori rendőri vezetők büntetőperében a Fővárosi Törvényszéken.
Bene László egykori országos főkapitányt, Gergényi Péter volt budapesti főkapitányt és más egykori magas rangú rendőr parancsnokokat elsősorban intézkedések, illetve felelősségre vonások elmulasztásával vádolja az ügyészség.
Gyurcsány Ferenc azzal összefüggésben, hogy adott-e 2006. szeptember 19-ére virradó éjjel miniszterelnökként utasítást Szabadfi Árpád akkori országos rendőrfőkapitány-helyettesnek, úgy válaszolt: azt "a kérést, ha tetszik utasítást" adta a tábornoknak, hogy a rendőrség minden törvényes eszközzel védje a közrendet, közbiztonságot, középületeket, így a megtámadott, Szabadság téri tévészékházat is. Gyurcsány Ferenc szerint válsághelyzetben ez a kötelessége egy kormányfőnek.
A felelősségre vonások elmaradása kapcsán a volt miniszterelnök azt emelte ki, hogy független testület, a Gönczöl-bizottság vizsgálta az eseményeket, és szakmai hibákat állapított meg, amelyek azonban nem feltétlenül büntetőjogi természetűek.
A tanúmeghallgatás szünetében Gyurcsány Ferenc újságíróknak a 2006-os események kapcsán arról beszélt: egyes akkori jelentős ellenzéki politikusok szervező szerepet játszottak a szeptember 18-ai eseményekben, de erről többet államtitok miatt nem mondhat.
www.nepszava.hu
|
|
|
| mamácska |
|
Börtöninterjút adott az Átlátszó.hu-nak Portik Tamás, akit az ügyészség több leszámolásos gyilkosság megrendelésével vádol. A cikkben persze mindent tagad a maffiózó és igyekszik az elmúlt 20 év vele kapcsolatos történéseit elbagatellizálni. A képlet egyszerű: minden mögött a belügyminiszter, Pintér Sándor áll. Ez annyiban persze igaz, hogy a 2010-es kormányváltás – de leginkább egy prominens titkosszolga 2009-es halála – hozta el a “baloldali bűnöző” vesztét.
Hosszas hallgatás után hétfőn megszólalt Portik Tamás az Átlátszó.hu riporterének. Az Energol Rt. egykori vezetője az interjúban az Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-gyilkosság tárgyalásain már pedzegetett “botrányokat” bontogatta ki az őt faggató riporternek. Az interjú lényege, hogy mindent Pintér irányít, sőt, a józsefvárosi piac egykori bérlője, Pápa Marianne, akit Portik a barátjának és üzlettársának tart. Ezt persze az üzletasszony egy korábbi közleményében cáfolta. A kettejük kapcsolata az úgynevezett belvárosi ingatlanbotrány körül vetődött fel. Ebben felbukkan aztán Habonytól kezdve Pintérig mindenki, aki valaha megfordult az V. kerületben, a leggyönyörűbb azonban az interjú azon része, amikor az interjúalany a Laborc-Portik találkozóról beszél. A Gyurcsány-kormány kémfőnökével folytatott 2008-as találkozásokat Portik azzal bagatellizálja el, hogy ott semmiben nem állapodtak meg, sőt, valójában az egész Pintér Sándor csapdája volt (!), amibe ő naivan belesétált, a kezét pedig Pintér “embere”, Vajtó Lajos fogta. Mintha ezeken a találkozókon nem hangzott volna el, hogy Portik pénzt vitt baloldali politikusnak, és az ominózus felajánlkozás: “Én mindenben, mindenben, amit önök mondanak, én bármit, százötven százalékig elhatároztam, régóta ez (van- PS) a lelkemben, meg a szívem… Nem hiszem, hogy tudnak olyat kérni, amit ne tennék meg.” Aztán ott van az a mondat, amit a “véres szájú, meggyőződéses baloldali bűnöző” (copywrite by Vajtó Lajos) mondott a találkozó közös céljaként: “Nekünk az lenne a dolgunk, hogy erősítsük meg a Gyurcsány miniszterelnök urat a székében, vagy magában legalább az MSZP-t.” A cikkírót persze mindezek nem zavarják, inkább igyekszik bizonyítani, hogy Vajtónak valóban köze lehet Pintérhez, méghozzá azért, mert néhány rendezvényen együtt mutatkoztak, sőt, 2009-ben Pintér korábbi cégét bízta meg Vajtó a magyar sztártelivér, Overdose őrzésével. Az tény, hogy Vajtó a Laborc-Portik találkozón igencsak fényezte a jelenlegi belügyminisztert, aki szerinte remek szakember, jó férj és a “legnagyobb titkok tudója.” Ezeket a megállapításokat azonban Laborc Sándor sem vitatta, sőt egyetértett Vajtóval, mégsem tűnik úgy, hogy az egykori kémfőnök is Pintér “embere” lenne.
TŐKÉT GYŰJTÖTT AZ ENERGOLNAK
Az interjúban Portik az Energol Rt-ről is beszélt, amelynek állítása szerint csupán a marketing igazgatója volt, így az üzletekre nem látott rá (!), csupán tőkét gyűjtött a tevékenységhez. Az olajozáshoz pedig a parlament 1993-as elhíresült törvénye adta a lehetőséget. Ebben a törvényhozó egy joghézagot hagyott, amely lehetővé tette, hogy az olajbűnözők milliárdokat keressenek. Portik azt állította tehát, hogy a hatóságok együttműködésével olajoztak, amely évi 20-25 milliárd forintos forgalmat jelentett 1994-től. Az Energol ennek 20-30 százalékát tehette zsebre. “Hol a pénz maga szerint?”- kérdezte Portik a riportertől, majd megjegyzi: “Golyófogónak hívtam magunkat: mi ülünk ha baj van, ha még nagyobb, akkor minket lőnek szitává.” Arra viszont már nem reagált érdemben, mit keresett az Energol Rt-ben legalább három titkosszolga, sőt állítja, a társaság nem volt titkosszolgálati fedőcég, nyilván az is véletlen, hogy az rt. legnagyobb ügyfele, az ETL Rt. szocialista kötődésű cég volt. Így arra a kérdésre, hogy hol a pénz, könnyen válaszolni lehet.
PAJZSOLT OLAJOSOK
A PestiSrácok.hu írta meg elsőként, hogy a Portik-ügy nem kifejezetten a leszámolások felderítéseként indult 2011-ben, hanem a nyomozó hatóság arra volt kíváncsi, Portik Tamásnak milyen titkosszolgálati kapcsolódásai voltak, amelynek a segítségével évtizedeken keresztül minden felelősségre vonást megúszhatott és bujkálása után úgy megerősödhetett, hogy félő volt: újra kezdődnek a 90-es évek leszámolássorozatai. Úgy tudjuk, kihallgatták az Energolhoz köthető titkosszolgákat, de azok nem akarták elárulni, miként szervezték be a bűnözőket a céghez. Annyit lehetett tudni, hogy a szálakat Stefán Géza vezérezredes, a Katonai Biztonsági Szolgálat 2009-ben elhunyt vezetője mozgatta annak idején. A legendás katonai elhárító haláláig pajzsolta az olajosokat, hiszen óriási hasznot hajtottak, de kinek is? Az Energol Rt-t 1994-ben alapították, akkor amikor a Fidesz törpepártként alig 8 százalékkal jutott be a parlamentbe. Tehát amikor Portik arra utal, hogy a hatalomnak ment az illegális olajozásból származó bevétel nagy része, mindenkinek a fantáziájára bízható, mely pártokra gondolt. Az Energol Rt. esete egyébként tökéletesen megegyezik az Együtt-Egymásért alapítvány sztorijával: mind a kettő titkosszolgálati módszerekkel elkövetett szocialista pártfinanszírozás, azzal a különbséggel, hogy az alapítvány esetében még a látszatra sem ügyeltek a titkosszolgálati elkövetők. Innentől kezdve pedig érthető, hogy Portik miért nyilatkozott úgy a Laborc-Portik találkozón, hogy amikor a szocialisták vannak hatalmon, akkor neki jó volt: „olaj, cigaretta, minden volt”.
www.pestisracok.hu |
|
| mamácska |
|
Másodfokon két év letöltendő börtönbüntetést kapott a Pécsi Temetkezési Kft. volt igazgatója, akit üzletszerűen elkövetett jelentős kárt okozó csalás miatt marasztaltak el.
A vádlott egyebek között 630 olyan koporsót vásárolt, amelyeket rossz minősége miatt nem lehetett használni. A táblabíróság az első fokon kiszabott két év tíz hónap börtönt enyhítette, de mivel a minősítést is megváltoztatta és egyes vádpontokban felmentette a volt igazgatót, ezért az ítélet nem jogerős.
www.hirtv.hu |
|
| mamácska |
|
Felbujtóként elkövetett hűtlen kezelés és hamis magánokirat-felhasználás miatt első fokon hárommillió forint pénzbüntetésre ítélte a bíróság Benedek Fülöpöt, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium egykori szocialista államtitkárát.
Tetszik a cikk? Ossza meg ismerőseivel is!
Benedek Fülöp két társa hasonlóan pénzbírságot kapott. Amennyiben Benedek Fülöp nem fizet, akkor büntetését fogházra váltják át. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium volt államtitkárárát és két társát azzal vádolták, hogy fiktív tanácsadói szerződéseket kötöttek egy faiskolával és egy másik céggel. Ezekkel a megállapodásokkal fizették ki a Szilvásy György volt titokminiszter tanyájára szállított gesztenyefákat, illetve a Benedek Fülöp szülőfalujában elültetett fák vételárát. A Pesti Központi Kerületi Bíróság ítélete nem jogerős, az ügyész, valamint a védő is három nap gondolkodási időt kért.
Bűnösnek találták a volt szocialista államtitkárt
„Benedek Fülöp elsőrendű vádlott bűnös háromrendbeli, felbujtóként elkövetett hűtlen kezelés bűntettében a Btk. 376. paragrafus 1. bekezdése és a 3. bekezdés A pontja szerint – ebből egy eset kísérlet –, és kétrendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétségében mint felbujtó” – mondta Bátor Emese, a Pesti Központi Kerületi Bíróság bírája.
www.hirtv.hu |
|
| mamácska |
|
Jogerősen megemelt késedelmi kötbér fizetésére kötelezte a Fővárosi Ítélőtábla a sukorói befektetőket. Ronald S. Lauder üzletember kezesként felel.
sukoro
Bűntetőper a Szolnoki Törvényszéken
Másodfokú részítéletet hozott csütörtökön kihirdetett határozatával a Fővárosi Ítélőtábla a magyar állam által a sukorói befektetők, így a KC Bidding Kft., illetve Ronald S. Lauder ellen indított kártérítési perben, melyet a kaszinókoncesszió ügyében indítottak. Megírtuk, tavaly júliusban a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma nyolcvannyolcmillió forint késedelmi kötbér, illetve annak kamatai megfizetésére kötelezte az alpereseket. A táblabíróság ezt az összeget mintegy százharmincegy millió forintra emelte. Az állam azért perelte a King’s City egykori beruházóit, mert nem teljesítették a beszámolási kötelezettséget.
Az ítélőtábla megerősítette: a KC Bidding szerződést szegett, a Bajnai-kormány idején kötött koncessziós megállapodás csaknem egyéves ideje alatt többször is tájékoztatnia kellett volna az államot a beruházás aktuális állásáról, ám ezt nem tette meg. A törvényszékkel ellentétben ugyanakkor az ítélőtábla szerint Laudert készfizető kezesség terheli a megállapított kötelezettségek tekintetében. Vagyis, ha a kifejezetten a sukorói projekt megvalósításáért létrehozott, ciprusi kötődésű kft. nem tudja kifizetni a joghatóság által megállapított összeget, az üzletember személyes vagyonával felel ezért.
Csütörtökön ingatlanforgalmi szakértő tanúkénti meghallgatásával folytatódott a sukorói projekthez kapcsolódó telekcsere büntetőpere a Szolnoki Törvényszéken, az ügyészség szerint az ügylettel 1,3 milliárd forintos kár érte volna az államot. Tátrai Miklós elsőrendű vádlott, a nemzeti vagyonkezelő volt vezetője arról beszélt, rosszul állapították meg a sukorói ingatlan értékét, nem vették figyelembe a helyi építési szabályzatot azok a szakértők, akiket a vádhatóság kért fel szakvélemény készítésére a nyomozati szakban.
- See more at: http://magyarhirlap.hu/cikk/17809/Sukorougy_fizetesre_koteleztek_Laudereket#s ... |
|
| mamácska |
|
Az Index úgy tudja, hogy Szepessy 2013-ban és 2014 elején – közvetítők útján – 600-650 ukrán állanmpolgárt húzott le kisebb nagyobb összegekre (összesen 200-250 millió forintra) az ígérve, hogy segít nekik magyar állampolgárságot szerezni. Az ígéretből nem lett semmi, Szepessyt pedig egy idő után senki sem tudta elérni.
Az egykor Monok polgármestereként működő Szepessyt végül egy magánnyomozó buktatta le, akit az elégedetlen ukrán ügyfelek fogadtaik fel. Néhány csalódott ügyfél ekkor a magyar rendőrséghez fordult, így került át Szepessy ügye a Központi Nyomozó Főügyészséghez.
Szepessy volt már miniszterelnök-jelölt is, most éppen a veszprémi időközi országgyűlési választáson indul az Összefogás Párt színeiben. Számtalan szürkezónás politikai ügye van, a bajai szavazás széttrollkodásától a vasárnapi nyitvatartásról szóló népszavazás akadályozásáig.
Szepessy Zsolt az Összefogás Párt veszprémi jelöltje.... |
|
|